Azt gondolhatnánk, egy interjút megírni nem túl nehéz. Felteszünk néhány kérdést, amire válaszol az interjúalany, és már kész is van. Ezen nem lehet mit elszúrni, nem mehet félre semmi. Mi történik, ha mégis?
Már az interjú kérdésének módja is fontos.
Tisztában kell lenned azzal, kitől és mit akarsz kérdezni. Neked ez miért fontos? Mielőtt bárkit kiválasztasz, ajánlott utána olvasni az alany munkásságának, életútjának, valamint a vele készült eddigi interjúkat is vegyük górcső alá. Csak akkor állnak össze igazán kérdéseink, ha jól értesültek vagyunk. Fontos, hogy tudd, mit akarsz eljuttatni az olvasókhoz!
Sok celebet, közismert személyt, híres embert nagyon nehéz közvetlenül elérni a közösségi felületeken. Emiatt sem ildomos például vasárnap délután vagy hétköznap este zavarni telefonon, illetve a privát profilján. Előfordulhat az is, hogy csak a menedzserén keresztül lehet időpontot kérni, akit már ekkor érdemes konkrét kérdéssorral, céllal megkeresni. Lehetőséged van e-mailt is írni a választott személynek alkalmas időben. Ha nem válaszol a megkeresésre, valószínűleg nem kér a kérdésekből, vagy nem jutott el hozzá a felkérésünk, esetleg elfelejtett válaszolni. Ekkor sem illik hajtóvadászatot indítani, és minden lehetséges platformon zargatni őt. Esetleg még egyszer ráírhatunk, hátha csak nem vette észre, ha ezután sem érkezik válasz, tegyünk le róla. Keressünk másik személyt, aki a kérdéseinkre érdemben tud válaszolni.
Ha interjúalanyunk rábólint az interjúra, akkor beszéljünk meg vele egy neki alkalmas módot és időpontot. Lehet e-mailben, messengeren, videóhívásban, telefonon vagy személyesen is interjút készíteni. Bízzuk rá az időpont, helyszín, platform választást. Mi szeretnénk tőle valamit, így alkalmazkodjunk hozzá.
Ha leegyeztettük a fentieket, megvan az időpont és a helyszín, tartsuk be az íratlan szabályokat:
– Lehetőség szerint ne kérdezzünk olyat, amit előttünk már ezren megkérdeztek tőle (legyünk eredetiek)
– Ne tegyünk fel zavarba ejtő, indiszkrét – például szexuális irányultság, kapcsolatai-, politikai- hovatartozás – kérdéseket, amelyek a magánéletet érintik, mert ez nem tartozik ránk.
– A fő téma, az interjú apropója szempontjából teljesen irreleváns kérdéseket is felejtsük el, mert nem ‘randevúra’ megyünk!
– Ha valamire nem szeretne válaszolni, láthatóan kerüli a témát, ne hozzuk fel újra és újra.
– Ha azt jelzi, hogy nem akar a kérdésre válaszolni, akkor azt vegyük tudomásul!
– Ha mód van rá, kerüljük a direkt reklámfogásokat (az alanyunkét és önmagunkét is beleértve).
Pár apró figyelmességgel még komfortosabbá tehetjük az interjút.
– Ne raboljuk órákig alanyunk idejét. Ne hozzuk zavarba és kényelmetlen helyzetbe. Próbáljunk kellemes légkört teremteni, és olyan kérdéseket feltenni, amik értékes információt adhatnak róla; amit eddig még nem tudhattunk, és ő szívesen meg is osztja velünk.
– Némelyik interjúalanyból csak úgy dől a szó, így kedélyes csevegésben lehet részünk, másokból viszont harapófogóval sem lehet kihúzni a válaszokat, és főként csupán egy igen-nem az, amit kaphatunk tőlük. Hogy ezeket kiküszöböljük, ne eldöntendő kérdéseket tegyünk fel. Igyekezzünk a kérdések előtt egy kicsit beszélni azokról, az olvasókról, és a mögöttes tartalomról, felvezetni a cikkünket, ezzel is lazíva a görcsösséget, hátha így sikerül közelebb kerülnünk hozzájuk.
– Ha az interjúalany túl bőbeszédű, figyelnünk kell arra, hogy udvariasan, viszont határozottan tereljük a beszélgetés fonalát.
Tanács: az előre megírt kérdéseinket tekintsünk irányadónak, de legyünk rugalmasak, nyitottak és szemfülesek, hátha valami váratlan téma kerül elő.
– Az interjú végeztével kérdezzük meg alanyunktól, hogy érezte magát, és mi az, amit még fontosnak tart, hogy belekerüljön cikkünkbe. Kérdezzük meg továbbá, milyen képekkel illusztrálhatjuk az interjút, milyen linkeket tegyünk bele.
– Legutolsó lépésként írjuk meg az interjút, lehetőleg még aznap. Az élmény ilyenkor friss, így könnyebb minden körülményt részletezni. Másnap vagy akár harmadnap olvassuk el újra, és kezdjük el szerkeszteni, mert ekkor már kellőképpen el tudunk távolodni a beszélgetéstől, és képesek vagyunk egy olvasó szemével látni magát az anyagot.
– Emeljük ki a fontosabb részeket, ha túl hosszú, vágjunk ki belőle, tegyük színesebbé apró információ morzsákkal, idézetekkel. Nézzük át, rendben van-e a helyesírás, és öntsük formába a szöveget. Amikor úgy érezzük, elkészült, mutassuk meg interjúnk alanyának, és kérjük ki a véleményét, hogy ő mit szól hozzá. Mindig adjunk korrigálási esélyt számára. Ne írjuk át a mondanivalóját, ne ferdítsük el a valóságot, ne legyenek félreérthetőek a mondatok.
Tanács: ha az alany lényegesen/teljesen át akarja írni utólag, amit nekünk mondott, mérlegeljünk, mennyit vagyunk hajlandóak módosítani, ebben is legyünk rugalmasak, de határozottak, viszont ha elveszne a lényeg, ne hagyjuk magunkat, igyekezzünk egyezségre jutni!
– Csak akkor vagyunk készen egy interjúval, akkor közölhetjük, ha az alany rábólint arra, hogy: jó, mehet. Ezt minden esetben tartsuk be. Ha változtatni szeretne, kihúzni sorokat, esetleg még beletenni valamit, adjuk meg a lehetőséget számára, különben a következő alkalommal nem mond igent a felkérésünkre, és rossz hírünket is keltheti!
– Ha utólag visszavonja az interjút, el kell fogadnunk. Jóváhagyás nélkül nem szabad kiadni!
Hol jön szóba az etikusság?
Bizony sok magazin újságírói rengeteg kérdést feltesznek, és teljesen más kontextusban helyezik el a válaszokat. Felnagyítják a dolgokat, hogy azok félreérthetőek legyenek, azt gondolván, így az olvasóknak érdekesebb lesz.
Kerüljük a hatás- és like-vadász dolgokat!
Hogy értsük, ez miért fontos.
Vannak olyan offline és online magazinok, amik jó interjúkat készítenek, amelyeket el is olvas az alany, de neki arra már nincs rálátása, hogy a címlapon, főoldalon milyen kezdőmondattal jelenik meg az interjú, mert azt általában a főszerkesztő dönti el. Sajnos több olyan címlap, clickbait cikk is jelent már meg az elmúlt években, aminek szövege kétértelmű, félreérthető vagy éppen image romboló volt az adott személyre nézve. Ez váltotta ki azt is, hogy sokuk már bizalmatlan az interjúkkal kapcsolatban.
Egy etikus interjút készítő blogger, magazin, tiszteletben tartja az interjú alanyát, annak idejét és észrevételeit.
Folytatjuk!
Köszönet a cikkért Majerné Répási Adriennek és Antal-Ferencz Ildikó újságírónak.
