A covid kétszeri elkapása után, gyakorlatilag nem volt semmihez erőm, és sajnos kedvem sem írni. Sokan nem vették észre, de nagyon magam alá zuhantam.
Az első covid – ami 5 hétig tartott – semmi bajom nem volt utána, majd jött a második kör, amitől két hétre borultam meg, és cserébe maradt egy poszt covid maradvány, amivel jelenleg is küzdök. A gyógyszerektől hízni kezdtem, a fáradtság miatt ingerültebben kezeltem a konfliktusokat, és a folyamatos mellkasi fájdalom sem tudott enyhülni. A dokimat gyakorlatilag 2020. Március 5-én láttam utoljára. Cserébe telefonon beszélgettem vele, aminek az eredménye, hogy a fájdalom mindennapossá vált és nem javult az állapotom. Amikor tényleg elszakadt az a bizonyos cérna, elmentem magán orvoshoz, ahol azért kiderült hogy nem vagyok hipochonder!
Aztán írtam egy cikket, a régi blogomra, mert úgy döntöttem írok arról, ami mostanában érdekel.
A bejegyzés úgy kezdődött: “Ez az a bejegyzés, amit kérek ne olvassanak el férfiak, mert ahogy a címben is jeleztem: ez a menstruációról szól, azokról a bizonyos napok túléléséről. “ – mióta megszületett a lányom érdekel a fenntarthatóság a nehezebb napok alatt, és írtam róla egy blogbejegyzést, amit ha akartok itt elértek!
Másnap reggel kaptam az index.hu blogos oldaláról egy levelet: Címlapon járt! A bejegyzés…megnéztem a bejegyzési statisztikát, és hangosan felröhögtem: 35 olvasó.
Direkt nem osztottam meg sehol, és nagyon figyeltem arra is, hogy egy márka nevet se tegyek a bejegyzésbe, mondván bújtatott reklám – azt pedig nem szeretik a szerkesztők!
Hagytam a cikket, és megvártam a hétvégét, amikor is megosztottam pár facebook csoportban. Fél óra alatt több mint 200-an olvasták a cikket. Vagyis nem szabad lebecsülni a közösségi médiát, és azok használóit.
Miért érdekes ez?
Amikor megkaptam a levelet, már múlt időben írták, hogy “címlapon járt a bejegyzésed” vagyis lehet, hogy hajnali egy és fél kettő között volt kint. Női témában nem népszerű az blog.hu felületén, ezért nem is lepődtem meg.
Sajnos a cafeblog megszűnése után nincs más olyan felület, ahová mondjuk ezt a bejegyzést megoszthattam volna…Én személy szerint évek óta könyörgök befektetőknek, hogy ha most nem csinálnak egy jó női magazint, ahol van blogmotor ahová írhatnának női bloggerek, meg fog szűnni egy nagyon fontos vélemény kifejezés. Gyakorlatilag a női bloggerek és témáik el fognak tűnni. Mindenki azt mondja, hogy ez egy nagyon rizikós terület…végül is biztosan igazuk van, mert ma Magyarországon nincsen jó blogger felület. Vannak próbálkozások, de vagy politikai érdekek állnak mögötte, vagy senki nem tud róla, mert nincs mögötte tőke.
A bejegyzésre visszatérve nem a polgárpukkasztás vagy a világmegváltás volt a célom, hanem mert olyan dologról is akartam írni, ami szerintem fontos. Írhattam volna arról is, hogy az OMSZ miatt több tízezer ember nem kapta meg a védettségi igazolványt…ahogyan én sem, de minek írjak róla, ha csak felidegesítem magam. Arról nem is beszélve, hogy ezzel van tele az internet, és emiatt az embereknek is kell egy más tartalom, mert elegük van az egész helyzetből, el és bele fáradtunk az elmúlt közel két évbe.
Én is, nem akartam etetni a “koronát” vagy állást foglalni oltás ügyben, mert ez magánügy – csak mi valahogy furcsán kezeljük – , és ezért nem is szeretnék róla írni, pedig lenne mit, de azzal bloggerként nem adnék értéket.
Akkor adhatok értéket, ha tájékoztatás helyett, történetet mesélek el azoknak, akik nem a két perces bulvárt olvassák, hitelesen és érthető módon, etikusan. Van akinek tetszeni fog, van aki már az első sor után utálni fogja.
A jó blogger elmondja a saját véleményét pro, de hozzá tudja tenni a másik oldalt is mint kontra. Ezt kell felismerni, ezt kell erősíteni sok gyakorlással, és fegyelemmel…csak így lehet valaki sikeres!
Jó munkát BloggerKépző!
