Készítettem egy 30 napos poszt kihívást bloggereknek, ami karácsonyig szól, és mindennap írni kell egy megadott témával kapcsolatban, aminek listáját a Facebook zárt csoportban találhatod.
A mai témánk: Az én „koronám”
A korona mint szó mindenkinek mást jelent, 2020-ban viszont még több jelentéssel bír és hordoz magában. Van akinek egy életstílust, van akinek a hajával kapcsolatos tevékenységet, de van akinek a korona-vírus miatt okozott változásokat jelenti.
Érdekes, hogy novemberben érkezett meg a Netflix-re A Korona sorozat negyedik évada, ami az angol királyi család életét dolgozza fel, aminek persze egyedül a királyi család nem örül, viszont annál inkább tanulságos. Sokan úgy gondolják, ez nem így meg úgy történt, de ha csak a fele igaz is nagyon nehéz lehetett mindenki élete, aki a királyi családhoz tartozik / tartozott. Csak ajánlani tudom, mert nagyon érdekes az az élet, amit igazából senki sem magának választott!
Nekem már 20 évesen is rengeteg ősz hajszálam volt, ezért sok hajszínnel rendelkeztem az elmúlt években. Amikor viszont levert az első körben a Korona-vírus, és 5 hétig otthon ragadtam miatta, nem volt erőm fodrász után menni, így egyszer csak tele lett a hajkoronám fehér hajszálakkal, amikre már többen felhívták a figyelmet. Amikor húsz éves voltam is mindig elkérték a személyimet, ha alkoholt vettem, most már legalább elhiszik, hogy hány éves vagyok, és azt hiszem ez már így is fog maradni vagyis jönnek a fehér hajszálak.
De komolyra véve a szót! A korona-vírus befolyásolja a mindennapokat és a most felnövő generáció jövőjét. Én még a veszélyhelyzet előtt lettem rosszul és tegnap meg is néztem, hogy a beteglapomon is az van, hogy felső légúti vírusos megbetegedés. Nagyon rosszul voltam, tényleg fájt mindenem, nem tudtam hetekig elmondani egy mondatot köhögés nélkül és végül egy szteroidos kezelés segített, amit a nagyon betegeknek adnak kórházba. Az a terápia volt az, ami miatt tudtam nagy levegőt venni, amitől lett egy jobb közérzetem. Sajnos akkor nem csináltak tesztet, mert se nem jártam külföldön se nem voltam lázas, de a doktornő azt mondta, hogy ez az volt, és igenis figyelni kell magamra, mert nem tudjuk milyen plusz szövődményei lehetnek később.
Viszont öt hét után, mikor visszamentem dolgozni, vagy csak elmentem maszkba a közértbe emlékszem, hogy kezem lábam remegett, és volt bennem egy elképesztő pánik, és félelem, mert azt éreztem, hogy ezt a változást nem fogom tudni megugrani. Maszkot viselni, kezet mosni, mikor haza érsz, vagy ha csak megfogsz egy kilincset a munkahelyeden, kosarat vásárláskor, távolságot tartani a másiktól, otthonról dolgozni…és még sorolhatnám mi minden új szokások érkeztek az életünkbe, amit meg kellett tanítani a négy éves gyermekemnek.
Nem leszek képes rá – gondoltam. De hát ott a gyermekem, a család, az életünk…muszáj lesz ugrani. Ugrani egy olyan világba, ami már nem lesz ugyanolyan mint azelőtt, és a régi világot meg kell gyászolni, majd újra tervezni magunkat, a szokásainkat, az életünket.
A korona bármilyen jelentéssel bír, mindenre és mindenkire hatással van. Változunk, mint ahogy a királyi család. Látható jele van ha a tükörbe nézel. Óvatossá válsz ha a saját és családod egészségéről van szó, de a lényeg a változás, és a rugalmasság aminek a képességét sosem szabad elfelejteni.
Ha mégis, akkor a Világ tesz róla, hogy ez ne így legyen.
Hajrá BloggerKépző!
